Fülzúgás | | Manuális terápia

Fülzúgás

Közzétéve: 2019-03-28 | Hozzászólások: 0

Fülzúgás, szédülés…mi minden lehet a hátterében?

Sajnos szomorú, de igaz a tény, hogy az emberek 80%-nak legalább egyszer az életében volt, vagy van valamilyen mértékű fülzúgása. Egyre több embernek nem csak átmeneti problémát okoz, hanem tartósan is megnehezíti a mindennapokat és legtöbbször nem tudnak meghatározni pontos kiváltó okot. Elmondásuk szerint „csak úgy megjelenik a semmiből”, és pont ezért nehéz terápiával hatni rá. Azért nézzük csak meg mitől is alakulhat ki fülzúgás, vagy a különbözőféle szédülés.

A fülzúgás, más néven fülcsengés (latin nevén tinnitus), hanginger hiányában fellépő hangérzet. Sokféleképpen szokták leírni a páciensek, hogy mit is hallanak valójában a fülben, illetve a fejben. Ilyenek például a morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, suhogás. Ez a hangérzet lehet állandó, de változhat az erőssége, érintheti az egyik fület vagy akár mindkettőt. Az inger észlelése állandó készenléti állapotban tartja a vegetatív idegrendszert, ami fárasztja az ember figyelmét, türelmét. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet és egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet, ami akár depressziós állapotig is eljuthat. Az utóbbi időben sajnos egyre többen szenvednek tőle.

A fülzúgás elsődleges oka lehet halláskárosodás vagy valamilyen fülgyulladásos megbetegedés utáni állapot. A nem halláskárosodással járó fülzúgás hátterében lehet állkapocsízületi, nyaki gerinc eredetű probléma, vagy artériás keringése zavart okozó állapot, de előfordulhat vénás elfolyást befolyásoló állapot, esetleg valamilyen idegi érintettség is a nyak területén, vagy akár feszülés a craniosacralis hártyarendszerben.

Egy kifinomult szerv bonyolult belső világa

A fül 3 részből áll, melyek egy igen komplex szervet alkotnak. A külső fülön keresztül jut a hang a középfül felé a dobhártyára, ahonnan vibrációként terjed tovább a középfülbe. Itt a hallócsontocskák a dobhártyán létrejövő vibrációs energiát továbbítják a belső fül felé. Két kis izmocska (a dobhártya és a kalapács, illetve a kengyel és a csiga közötti izmok) hivatott a nyomás kontrollálására úgy, hogy összehúzódásukkal csökkentik a hangot, amikor azok bejutnak a hallójáratba. A középfül nyílása az arcüreg felé az ún. Eustach kürt, aminek az a szerepe, hogy kiegyenlítse a nyomást a dobhártya két oldala között, és ezen az úton tudnak távozni a szennyező anyagok is. A belső fül tartalmazza a csigát – amiben kering az endolimphatikus folyadék – , a vestibularis labirintust-egyensúlyozó szervet és a VIII. agyideget (vestibulocochlearis). A hallócsontokon keresztül ide jutott vibrációs jel továbbítódik a folyadékon keresztül a hallószervecskéhez, ahol a szőröcskékben lévő szenzorok olyan elektromos impulzussá alakítják, amit az agy értelmezni tud. Az egyensúlyozó szervünk pedig  az egyenesvonalú mozgásokat, és a forgó mozgást érzékeli.

A belső fülben minden együtt dolgozik. Ezek a szervek alap beidegzése kapcsolatban van a nyakkal és az állkapocsízülettel. Az idegek távolabb a fültől (nyak területén vagy a koponyán belül) nyomás alá kerülhetnek és így romolhat az elektromos vezetés. Ha bármilyen módon akadályozott ennek az összetett rendszernek a működése, az okozhat akár fülzúgást és szédülést is. A fülzúgás és különböző eredetű szédülés oka gyakran a nyakon, vagy a rágóízület körül keresendők. Bizonyos esetekben egyértelmű összefüggés mutatható, ha pl. rágás, vagy a mandibula, nyak mozgatás befolyásolja a tüneteket. Más esetekben igen nehéz lehet megérteni az aktuális összefonódásokat, amik a fülzúgást okozzák. Régebb óta fennálló migrén, ostorcsapás sérülés, állkapocs ízületi degeneráció is előfordulhat előzményként. Az idegi kapcsolatok, vasculáris kapcsolatok, vegetatív idegrendszeri képletek érintettsége hatással lehet az endolimphatikus folyadék termelődésére, a dobhártya érzékenységére, a kisizmok összehúzódására, de ezek legtöbbször fájdalommal nem járnak. Legtöbb esetben a feszes craniosacralis hártyarendszer is jelen van.

Amit nem szívesen hallunk meg…

A nyaki elváltozások hátterében lévő régebbi sérülések (ostorcsapás, esések, fejet ért ütések, stb.) és a rossz testtartás meghatározza a nyak aktuális állapotát. A korábbi sérülések következtében túlnyúlhatnak szalagok, amik a csigolyák mozgását, helyzetét is meghatározzák. A folyamatosan előre tolt fejtartás szintén megváltoztatja az izomerő egyensúlyt. Ennek következtében degenerációs folyamatok indulnak meg (meszesedés, porcproblémák). Jobban mozgó és nem mozgó szakaszok alakulnak ki, ahol is megváltozik az izmok működése, befeszül a kötőszövet és blokkolódnak csigolyák. A tarkó területe és az alsó nyak vállöv területe feszessé válik, a középső nyaki szakasz pedig túlnyúlik, túlterhelődik. Ez azzal jár, hogy idegi képletek, artériák, vénák kerülhetnek nyomás alá, amik hatással vannak a belső fül beidegzésére, és a vegetatív idegrendszerre, mert korlátozzák a fejből történő vér elfolyását a szív felé, és onnan pedig gátolják, hogy a friss, oxigénben gazdag artériás vér megfelelő nyomással eljusson a koponyába.

Ráadásul, ha valaki tartósan stresszes életet él, vagy valamilyen pszichés trauma éri, gyakran ez már az utolsó csepp a pohárban és elindul a lavina. Sajnos onnan már nehéz visszavezetni, hogy mitől is alakultak ki éppen akkor és éppen úgy a tünetek. Amit ilyen esetben tehetünk, hogy először vizsgálatokkal kizárjuk a szervi eredetet. Amennyiben nincs olyan ok, ami egyértelműen magyarázná a tüneteket, óvatosan és fokozatosan elkezdhetjük a komplex manuálisterápián belül a testtartás, nyaki egyensúly helyreállítását. Első körben a fascia-kötőszöveti feszültségek oldaláról, de kezeljük az izmokat és ízületeket is. Megnézzük az állkapocsízület állapotát és lazítjuk a craniosacralis rendszert, ami csökkenti a hártyarendszer nyomását az idegekre és oldja a stresszt. Azzal, hogy oldódnak a feszültségek, a nyak kikerül a kóros tartásból, ellazul a craniosacralis rendszer artériák és a vénák átjárhatósága is javulhat. A funkcionális gyógytornával pedig kialakítjuk az egyensúlyt a nyakizmokban, tartásban. Ha szükséges javasolunk fogászati konzultációt és kezelést, hogy arról a területről jövő okokat is orvosoljuk. Ez is azt mutatja, hogy a probléma megoldásához csak komplex megközelítéssel juthatunk. Rendelőnkben szükség szerint alkalmazzuk a klasszikus manuálterápiás-,fascialazító technikákat,craniosacralisterápiát, viscerális terápiát, idegmanipulációs technikákat.

Sok minden meghatározza, hogy milyen mértékben tudunk ilyen esetekben segíteni. Függ attól is, milyen régóta áll fenn az állapot, mivel az idő előrehaladtával egyre nehezebb kibogozni a test kompenzációit, és megtalálni az okot, ami elindította a problémát. Azokban az esetekben, amikor van valamilyen helyzet vagy irány, ami biztosan változtatja a tüneteket, nagyobb eséllyel tudunk segíteni, illetve amikor a tünetek megjelenésétől számítva nem múlt el sok idő. Mindig érdemes időben cselekedni és nem halogatni a kivizsgálást.

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..