A manuálterapeuta önállóan is elkezdheti a kezelést.
Minden esetben egy részletes anamnézisfelvétel után tartáselemzés történik, majd a rágóízület vizsgálata, rágóizmok tesztelése. Ebben az esetben vannak vizsgálatok, amik a szájban történnek.
A koponyacsontok helyzetének és feszülésének, valamint a kemény agyhártya (dura mater) elmozdíthatóságának vizsgálatával válik teljessé az állapot felmérés. A vizsgálat során a kezelő összefüggéseket keres a nyak, a rágóízület és a koponya között, és ennek megfelelően már első alkalommal elkezdi a kezelést.
Van, amikor a manuálterápiától a panaszok is megszűnnek, de az esetek többségében azonban szükséges kiegészíteni fogászati kezeléssel is, attól függően, hogy a rágószervek milyen állapotban vannak.
De fordítva is igaz, a fogszakorvos is elkezdheti a kezelést sínterápiával, fogszabályzó készülékekkel, és amikor úgy érzi, hogy a folyamat javulása lelassul, bekapcsolódik a kezelésbe a manuálterapeuta is.
Tapasztalataink az mutatják, hogy érdemes kilazítani, előkezelni a rendszert manuálterápiával mielőtt a fogszakorvos elkezdi a kezelést, mert így már egy jobb pozíciót tud még jobbá tenni a szakorvos. Ezek után párhuzamosan kezelhet a manuálterapeuta és a fogorvos, így a kívánt hatás rövidebb időn belül elérhető, és a hatás tartós marad, anélkül, hogy a test más részére negatív hatással lenne.
Közvetlen fogszakorvos munkatársak:  Nagy Anna, Dr. Steinhof Péter Márton és Dr. Szoboszlai István.

• Magyarországon elsők között kezdtünk el közösen dolgozni fogszakorvosokkalés kidolgoztunk egy kezelési irányelvet a rágóízület problémáinak komplex kezelésére. Ezzel nagyban hozzájárulunk a funkcionális szemlélet elterjedéséhez a fogszabályzásban.
  A test összetett működéséből adódik, hogy ha korrigáljuk a fogakat fogszabályzó készülékekkel, az hatással lesz a szervezet távolabbi részeire is.
• A rágóízület összeköttetésben van a gerinccel és a testtartással, így a nyak nem megfelelő helyzete és a feszes nyakizomzat hatással van a rágóízület terhelésére. A koponyacsontok feszülése meghatározza a felső állcsont pozícióját, a halántékcsont és koponyaalap feszülését, és ezáltal a két állcsont egymáshoz viszonyított helyzetét. Mindezek, és a fogak nem megfelelő érintkezése problémát okozhat a rágóízület és a rágóizmok feszülésében.
• Attól függően, hogy a testünk egésze mennyire képes lekövetni a változásokat, lehetnek azonnali hatások, vagy évekkel később is jelentkezhetnek tünetek, amelyek a nem megfelelő egyensúly kompenzálásából adódhatnak. A közös munka célja ezeknek a reakcióknak a megelőzése. Ez a szemlélet különösen gyerekek esetében fontos.