Vagus Nerve

Az idegtépően fontos központ

A testünk belső egyensúlyát (homeosztázisát) a vegetatív idegrendszer és a belsőelválasztású mirigyek (endokrin rendszer) együttes működése szabályozza. A vegetatív idegrendszer megfelelő működéséhez mindkét részének, a paraszimpatikus és a szimpatikus rendszernek egymást kiegészítve kell dolgoznia.

A szimpatikus rendszer feladata, hogy felkészítse a szervezetet a hirtelen jövő nagyobb terhelésre, stresszre, ilyen pl. a gyors erőkifejtés, félelem, düh stb. Hatására a bőrben és belekben az erek összehúzódnak, a simaizmok működése gátlás alá kerül, a vázizmokban viszont kitágulnak az erek, és több vér jut az agyba és szívbe. Ennek következtében a szívritmus (HR heart rate) és vérnyomás is emelkedik. A paraszimpatikus rendszer működése ellentétes, az energia megőrzésére és újratermelésére irányul. Működésbe lépése nyomán, az emésztési funkciók, mirigyek termelődése fokozódik, a szívműködés csökken.

A paraszimpatikus rendszer „királynője”

A 21. századi digitális technológiai ugrás, és a rohanó életmódunk merőben átalakította az őseink által felállított túlélési mintáinkat. Rövid idő alatt az idegrendszernek és ezáltal az emberi szervezetnek sok evolúciós és biológiai változáshoz kellett alkalmazkodnia. Ezek a nagy volumenű, intenzív váltások, mind az egyéni, mind a kollektív idegrendszeri reakciókat kibillentették az egyensúlyából. Több és több tanulmány, kutatás kerül napvilágra, melyek a mai életünk stresszhelyzeteire adott reakcióit elemzik, és ennek kapcsán folyamatosan nő az információ állomány, a fizikai tüneteink és az érzelmi megéléseink kapcsolatáról. Dr. Stephen Porges, a Chicagói egyetem Agy-test központjának igazgatója (Brain-Body Center at the University of Illinois at Chicago.) erre vonatkozóan dolgozta ki pl. a „Polyvagal” teóriát. 1994-ben publikálta a tanulmányát, melynek középpontjában a Nervus Vagus áll, miszerint az ideg a fizikai funkciói mellett érzelmi reakciók mechanizmusában is szerepet játszik. Ezek alapján egyre pontosabban értelmezhetők bizonyos betegségek hátterében megbúvó idegrendszeri, érzelmi összefonódások. Ezen összefüggések megértése és a terápiába való beépítése nagy segítség lehet sok betegség gyógyításában.
A Nervus Vagus – Bolygó Ideg – tulajdonképpen az egyik fő parancsnoka a paraszimpatikus rendszernek. Magasabb idegi szinten, a hypothalamus integrálja a vegetatív és az endokrin rendszert. A limbikus rendszer pedig kapcsolatot teremt a hypothalamus és az agykéreg között, és szabályozza az érzelmi ingerekre adott fizikai választ a neurotranszmittereken keresztül. Ezzel az érzelmi reakciókat, viselkedést és az ösztöneinket kontrollálja.
De nézzük most magát a Bolygó Ideget (X. agyideg), mely nevét is a lefutásáról kapta. Jelentése kóborló, bolyongó. Az agytörzsből kiindulva, kapcsolódva a kisaggyal, a hátsó koponyagödrön át a koponyalap egyik nyílásán (foramen jugularen) keresztül lép ki a koponyából. Mint egy „gyökérzet háló” körbejárja az összes belső szervünket – viscerákat -, a mellkasban és hasban, egészen a vastagbélig terjedően beidegzi a teljes emésztőrendszert. Bár még mindig folynak a kutatások, hogy pontosan meddig terjed hasi területen, és milyen kapcsolódásai vannak ezen is felül. A leghosszabb idegünk és párban fut. A jobb oldali N. Vagus a nyelőcső mögött fut, míg a bal oldali a nyelőcső előtt futva jut el a hasüregig. Nevezik őket még dorsalis vagus complexnek és ventralis vagus complexnek is.
A dorsal vagal complex (DVC) adja az elsődleges kontrollt a diaphagma – rekeszizom – alatti területekre az emésztő szervekhez. A „vegetatív vagus” néven is ismert ideg, az elsődleges túlélési funkciókért felel, pl. nagy stressz hatására a „Lefagyás vagy Freeze” válaszadási reakciót idézi elő.
Ezzel párhuzamban a ventral vagal complex (VVC) a rekeszizom feletti belső szerveket kontrolálja leginkább és „smart vagus”- nak is hívják. Fő feladata a külső környezeti hatásokra adott viselkedési válasz, és további jelentős szerepe van a szimpatikus”flight and fight”, azaz „üss vagy fuss” reakció egyensúlyozásában. Emellett meghatározó a szociális kommunikációban és a lecsendesedés, higgadtság állapotának a fenntartásában. Kontrollálja a diaphragma feletti szerveket is, mint nyelőcső, légcső, garat, bronhusok és a szívre is nagy hatása van. Másik oldalról gátolja vagy aktiválja a limbikus rendszert.

Túl sokat „futunk” az életünkért?

Azt is tartják a vagusról, hogy ő a felelős az elme és a test kapcsolatáért, mediátor az érzések és a gondolatok között. Egyes szerzők szerint talán a lélek fizikai megnyilvánulása.
Dr. Stephen Porges elmélete szerint a dorsalis és ventralis rendszer olyan funkciókkal operál, ami segíti megérteni a biztonságos és veszélyes helyzetek biológiáját. Azokat a reakciókat magyarázza, amik a zsigeri, testi reakcióink és a velünk kapcsolatban lévő emberek felől jövő hangokra és arckifejezésekre adott érzelmi válasz között kialakulhatnak. Azt vizsgálja, hogy a pozitív, kedves reakciók például hogyan hatnak a biztonságérzetünkre és higgadtságunkra és fordítva. A fizikai reakciók, mint a szívműködés és emésztőrendszeri változások milyen összefüggést mutatnak az emberi gesztikulációval, emóciókkal. Mindezt evolúciós, biológiai és neurológiai tapasztalatok és megfigyelések támasztják alá.
A teória segít az „üss vagy fuss” állapot mögé nézni, a szociális kapcsolatainkat előtérbe helyezni és ezáltal megérteni a traumáink hátterében meghúzódó reakciókat. Rámutat arra, hogy szoros az összefüggés a vegetatív idegrendszer működése és a szociális viselkedésünk között, és hangsúlyozza a fizikai állapot fontosságát a magatartási problémák és a pszichés panaszok között. Ezen ismeretek megértésével a gyógyítás egy új megközelítése lehetséges, amelynek a középpontjában a test, izgalmat szabályozó rendszerének a megerősítése áll.
A Nervus Vagus továbbá harcol a kortizol termelés indukálta stresszből adódó „üss vagy fuss” reakcióval. Ő a fő paraszimpatikus motor, jeligéje a „nyugalom és emésztés”(rest and digest) és felel a barátságos környezet és a harmónia megteremtéséért.
A „rest and digest” és a „Flight and fight” reakcióknak optimális egyensúlyban kell lenniük. Manapság viszont egyre többen tapasztaljuk azt, hogy a feladatok és az elvárások olyan nyomás alatt tartanak minket, hogy egy állandó felfokozott idegállapotban vagyunk és stresszben élünk. Napjaink nagy részét „üss vagy fuss” módban töltjük, így nem meglepően ingerültek, türelmetlenek, frusztráltak vagyunk, és folyamatosan rohanunk vagy aggódunk a jövő miatt. Ebben a tehetetlen állapotban különböző fizikai tünetek jelenhetnek meg a testünkben. Egyeseknek van orvosi magyarázata, némelyek szinte megmagyarázhatatlanok… Az előbbi információk megértése és befogadása talán segít leásni a gyökérproblémához és megtalálni a visszafelé vezető utat a testi és lelki harmóniához.

forrás:
I Now Suspect the Vagus Nerve Is the Key to Well-being
Longer Exhalations Are an Easy Way to Hack Your Vagus Nerve
Polyvagal theory

Feldolgozta:
Molnár Angéla PT. MT, CST-T
gyógytornász-manuálterapeuta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük