A Fascia mélysége – folytatás
A modern kutatásokban egyre többször találkozunk azzal a feltevéssel, hogy a memória nem csak aggyal hozható összefüggésbe. Egyre több értelmezésben megjelenik, hogy a lágy szövetek képesek információt tárolni, és nem kizárólag neurológiai vonatkozásban. Korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk a fasciát, és annak szerepét, felépítését, illetve szót ejtettünk a sajátos kapcsolatáról az idegrendszerrel. A továbbiakban szeretnénk még mélyebbre merészkedni, és megismerni a szövetekben zajló komplex folyamatokat.
A gondolat, hogy a szövetek valamilyen memóriával rendelkeznek, ellentmondásos téma a manuális medicinában. Számos manuálterapeuta – aki bármilyen érintéses technikával dolgozik -, a gyakorlati munkája során találkozott már olyan jelenségekkel, amelyek a diszfunkciós szöveteken végzett fogások nyomán memórianyomok felszabadulását reprezentálták. Ezt az érzést a terapeuta és / vagy a beteg bizonyos érzékszervi tapasztalatai kísérhetik. Bizonyos esetekben a korai traumatikus élmények is felszínre hozhatók. Ha ez megtörténik, a memória energiája törölhető, vagy csökkenthető a szöveti funkció helyreállításával együtt.
Ebből jön a kérdés: tárol-e emléknyomokat a fascia, van-e valóban a fasciának memóriája? Ezek az emlékek elérhetők-e a manuális technikák alkalmazása során? Számos elmélet létezik ezzel kapcsolatosan. Nézzük meg mechanikai, kémiai, idegi, energetikai szinten hogyan magyarázhatók ezek az elméletek.
Neurofasciális memória
Már régen bizonyított tény, hogy a fascia tele van fájdalomérzékelő receptorokkal (nociceptor). Ingerlésük által neuropeptidek szabadulnak fel, melyek kapcsolatba lépnek más kötőszöveti sejtekkel (fibroblastokkal, zsírsejtekkel, immunsejtekkel). Ezek a kapcsolódások helyi és globális reakciókat indítanak el. Így alakulhat ki fájdalom, gyulladás. Ha ez sokáig fennáll, a gerincvelőn keresztül magasabb idegi központokhoz is eljut, és már nem csak fájdalomként manifesztálódik, hanem eléri a szomatoszenzoros (érzékelés-limbikus rendszer) és kognitív (gondolkodás-agykéreg) működéssel kapcsolatos agyi területeket is. Ha fascia technikát alkalmazva a szöveten, elérjük ezt a memóriát tároló területet, mechanikai és idegi hatást is kiválthatunk, mert lecsendesedik a nociceptor, és az érzőkörön át erős változást indít el a vegetatív idegrendszerben, ami egész testre kiható változást generál.
Fasciális memória
A kötőszövet saját szerkezetének köszönhetően is kódolódhat a memória. A kollagén elrendeződése a fasciában spirális. A külső és belső környezet formálhatja ugyanakkor, többek között a tartás, a mozgás, húzódások, rándulások. Ezért a „feszülés memória” a kollagén rostok irányultságától függ. A tensegritás modell felépítése magyarázhatja, hogy az átrendeződések egy idő után mozgásbeszűkülést, sérülést vagy fájdalmat okoznak. A mechanikai stresszre a fibroblastok (ezek termelik a kollagént) mechanikai és kémiai reakcióval reagálnak, minek következménye egy gyulladásos folyamat kialakulása. Ilyenkor a kollagén mátrix átrendeződik. Emellett az idegvégződésekből foszfor szabadul fel (a hypothalamusz érzelmi traumára adott válasza által), ami szintén a kollagén (hexagonális) szerkezetére lesz hatással, és egy ún. „érzelmi heg” alakul ki. Ez egy olyan folyamat, ami strukturálisan és funkcionálisan is átírja a memória vonalakat.
Fascia kontraktilitás (összehúzódó képesség) és a szöveti memória
Egy másik módja annak, hogy a fascia a memória nyomokat kódolhat, az a kontraktilitás és a hozzá kapcsolódó gerincvelői reflexív és központi idegrendszeri szabályozás. A miofibroblastok szerkezeti átalakulással reagálnak a mechanikai hatásokra. Bizonyított az is, hogy a fascia előfeszítettsége izomműködéstől független, a vegetatív idegrendszer irányítása által szabályozott. A fascia folytonosságából adódóan, ha bárhol sérül az interfasciális kapcsolat, a következménye egész testre kiterjedő lehet. Potenciálisan stresszt okozhat bármely, a fascia által körülhatárolt, vagy azzal összekapcsolt szerkezetben. A szövetek megváltoznak, elvesztik rugalmasságukat. Így ezek a miofasciális módosulások hatással lesznek a reflexíven keresztül a magasabb szabályozásra, ami szenzoros és motoros válaszban is megnyilvánul. Terápiás érintés hatására a nyomásérzékeny mechanoreceptorok reagálnak, paraszimpatikus hatásként helyi értágulat alakul ki, és az intrafasciális sima izom sejtek tónusa csökken. A propriocepciós ingerre a központi idegrendszer megváltoztatja az izomtónust. A terapeuta számára így teszi lehetővé, hogy követhesse a legkisebb ellenállású miofasciális utakat addig, amíg elérhetővé válnak azok a pontok, ahol a fascia szerkezete megváltozott.
Extracelluláris mátrix és a szöveti memória
Az extracelluláris mátrix a kötőszöveti sejteket körülvevő fehérjéből és szénhidrátból felépülő hálózat. Mechanikai támaszt nyújt, befolyásolja a sejt növekedést és differenciálódást, fehérjéket termel és raktároz, hatással van a sejtek génkifejeződésére. Kapcsolatban van növekedési faktorok működésével is, ezért szerepe van a növekedésben és a sebgyógyulásban is. Ezen funkcióknak köszönhetően fontos feladatokat lát el a fizikai és kémiai környezeti információk érzékelésében, integrálásában, és az ezekre adott válaszreakciókban. Azáltal, hogy direkt kapcsolódhat a helyi adhésiókhoz (összetapadásokhoz), vagy az általános sejtszintű folyamatok szabályozásához, a külső és belső jelek térbeli és időbeli integrálását is segíti.
Kémiai memória
Kémiai üzeneteken keresztül is tárolódhatnak emléknyomok a szövetekben. Számos anyag továbbít információkat a testben, ilyenek pl. a peptidek is, melyekben lévő információk célszervek receptorain keresztül közvetítődnek. Külső vagy belső stimulus hatására ezek az információ hordozók áthaladnak a testen, és kötődnek a megfelelő receptorhoz. Amikor ez a kötődés bekövetkezik – különösen az érzéseket – egy adott memóriával kódolják. Ezek a kémiai hírvivők kölcsönös hatásban működnek az agy és a test többi részével, melyek mind a limbikus rendszer irányítása alatt állnak. Ennek megfelelően a testet elképzelhetjük egyetlen, teljes érzékelési képességgel bíró szervként. Ahol bármilyen szövet képes tárolni érzelmi emléknyomokat attól függően, hogy milyen receptorral rendelkeznek, és milyen a fogadott információs üzenet tulajdonsága.
A manuális fascia munka kedvező hatást gyakorolhat az ilyen típusú memóriára, különböző kémiai utakon. Az egyik ilyen rendszer befolyásolja a fibroblasztok átalakulását, és szerepet játszhat a fasciális átszervezésben, ami csökkenti a nocicepciót, és a gyulladást a myofascialis szövetekben. A kannabinoidok a szív- és érrendszeri változásokra vannak befolyással, segítik a simaizom rostok ellazulást és összefüggésbe hozhatók a hangulat változásokkal, központi idegrendszerre gyakorolt szerepük révén. A fibroblast-citokinin kapcsolat útján olyan szisztémás reakciók és hatások is kialakulhatnak, mint ödémacsökkenés, mozgástartomány növekedés, fájdalom mérséklődés, fibrotikus anyagok eltávolítása. Sokszor nem csak a kezelt területen, hanem a kémiai folyamatok réven, a kezelt területtől távolabb is.
Víz és a memória
Vízmolekulák és azok viselkedése élő szövetekben hatással lehet a fascia memória tároló képességére. A kollagén rostok bevannak ágyazva struktúrált vízmolekulákba. A kutatások arra utalnak, hogy a víz kulcsfontosságú szerepet játszik a fehérje szerkezeti felépítésében, és ez a folyamat szükséges ahhoz, hogy a sejtek kialakítsák jellegzetes formájukat. A polarizát víz és ionok körbeveszik a fehérjéket – a kollagént is – és segítik a láncszerű elrendeződést, hidrogén kötésekkel összekapcsolva azokat. Ezen a kötés hálózaton a protonvezetés sokkal gyorsabb, mint az idegeknél az elektromos impulzus vezetés. Ez a szerkezet így, az anyagcsere pumpa következtében koherens rezgéseket mutathat, ahol az elektromágneses és elektromechanikus erők kölcsönhatásba lépnek. Ez a rendszer felelős a gyors reakciókért, a szövetek ”rövid távú memóriájáért”. Ez az energia aktiválja a víz koherencia doménjeivel rezonáló biomolekulákat. Ezért az anyag, az energia, az információ és a memória áramlása elterjedhet és tárolódhat. A manuális technikák hatására a kálcium ion koncentráció és szabad víz között létrejövő oscilláció folyamán változik a szöveti folyadék áramlás, ami elősegíti a a fibroblast és kollagén termelést. A terapeuta ilyen módon képes lehet felszabadítani ezeket a vízzel telt szöveti memóriákat.
Epigenetika (génátalakulás tudománya) és a szöveti memória
Az öröklődés által egy csomó „családi memória” tárolódik sejtszinten. Ezek változatlanul vagy génmódosulás révén részt vesznek számos sejtszintű folyamat kontrollálásában, amik szintén hatással lehetnek a fibroblastokok működésére. Képesek megváltoztatni immunfunkciókat, gyulladásos folyamatok generálódnak, akár ilyen folyamatok lehetnek krónikus betegségek hátterében is.
Ami a manuáterápiát illeti, tapasztalatok támasztják alá, hogy a mechanikai ingerek a sejtműködés és szöveti differenciálódás alapvető szabályzói azzal, hogy a génreguláción keresztül hatással vannak a DNS működésére. Ez a folyamat szabályozhatja az extracelluláris mátrixösszetételt, gyulladásos reakciókat, angiogenezist (véredények képződése, mely szükséges a növekedéshez, sebgyógyuláshoz, daganatos sejtek továbbterjedéséhez) és fibroblast aktivitást a szövetek helyreállításában és működésében.
Tensegrity, vibracio és szöveti memória
A tensegrity modell szerint az egész test egy háromdimenziós viszkoelasztikus mátrix, melyet a dinamikusan integrált nyomó és húzó erők rendszere egyensúlyoz ki. Ez a szerkezet felelős a gyors működésért, a kommunikációért, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy egy egységes egészként működjön.
Az eddigiekből már kiderült, hogy a kötőszövet egy összetett szerkezetű anyag. Erős, oldhatatlan kollagénszálakat tartalmaz, amelyek egy gélszerű anyagba ágyazódnak. Amiről viszont még nem esett szó, az hogy a szálak nagymértékben rendezett, kristályos tömbökben vannak elrendezve. (A kollagének és proteoglikánok lehetnek folyékony kristályos formában is.) A fascia kristályos kollagén szálak rendelkeznek elektromos vezetőképességgel. Mint sok más kristály, a kötőszövet is piezoelektromos, azaz összenyomva vagy kifeszítve elektromos mezőket generál. Ezért a test, az izom, a csont, a bőr, a véredény stb. bármely részének mozgása olyan jellegzetes elektromos mezőket hoz létre, amelyek a környező szöveteken tovább terjednek. Mivel a kollagén félvezető, a kötőszövet egy integrált elektronikus hálózat, amely lehetővé teszi a szervezet minden részének kommunikációját. Ez alapján a fascia egy folyékony vezető és egy kristálygenerátor is egyben, amelyek generálhatnak és vezethetnek elektromos impulzusokat és rezgéseket. Ennek az információs közvetítésnek köszönhetően a szervezet egy adott pontján történő reakció, rezgések formájában tovább terjed és különböző szabályozási mechanizmusokat indít el. Van néhány feltételezés arra irányulóan, hogy ezek a vibrációs üzenetek alakítják ki a „test tudatosságát”, ami funkcionálisan kapcsolódik az „agyi tudatossággal”. Betegségekkel, rendellenességekkel, fájdalommal, fertőzéssel, sérülésekkel, műtétekkel kapcsolatos emlékek, fizikai és érzelmi trauma is tárolódhat ezen a rendszeren belül. Ezek az emléklenyomatok az egész rendszeren belül befolyásolhatják a normális információs mintát, helyileg és globálisan is megváltoztathatják a szövet tulajdonságait és torzíthatják a keletkező rezgéseket. Ily módon a lágyszövetekben tárolt emléknyomok kihatnak a „tudatra”.
A cikkben taglalt információk – melyeket hivatkozott kutatások alapján írt folyóiratból merítettünk – megértése alapján nagyon valószínű, hogy a manuálterápia technikái hatással lehetnek a memória különböző formáira és mélyreható változásokat hozhatnak a szövetekben, mind subatomikus és globális szinten is. Egy-egy érintés többszinten hat, több úton indítja el válaszreakciót. A megértéshez részeire szedve taglaltuk , de ez egy komplett egység. Valószínű, hogy különféle érintésre a rendszer bizonyos része jobban reagál, és dominálhat egy kémiai, vagy mechanikai, vagy idegi, vagy elektromágneses reakció, de valamilyen szinten az egész rendszer reagál.
Ezen új tényezők tudatában, talán kicsit érthetőbbé válik számunkra, terapeutáknak, hogy mi minden történhet egy-egy jól irányzott, megfelelő erősségű manuális érintés hatására. Amit sokszor érzékelünk különböző oldódások során, mégis megmagyarázhatók objektíven is, ezeknek a mechanikai, kémiai, idegi, hormonális és energetikai reakciók, és azok összekapcsolódásának ismeretében. A pácienst pedig abban erősítheti meg, hogy amit tapasztal a kezelések során, az nem csak a képzelete szüleménye, hanem a terápiás reakció megélése.
A rendelőnkben alkalmazott komplex manuálterápiás kezeléseket is úgy építjük fel, hogy minél több irányból és szerteágazó mélységekben érinthessük a kialakult különféle szöveti blokkokat, feszüléseket. Látva, hogy milyen összetett rendszerről beszélünk, a teljes testet figyelembe véve igyekszünk megtalálni a legjárhatóbb kezelési utat. A terápia során lehet, hogy egyik alkalommal a viscerális szöveteken dolgozunk jobban, egy másik alkalommal többet foglalkozunk a myofasciális letapadásokkal, vagy az idegek körüli feszültségeket oldjuk és mindezeket összehangoljuk, és integráljuk az idegrendszerrel.
Forrás:Bodyworkmovementtherapies, chalicebridge
Szerző: Molnár Angéla
