cim_nevjegy

1132. Budapest; Nyugati tér 5.
1. emelet 5. (30-as kapucsengő)

1132. Budapest; Nyugati tér 5.
1. emelet 5. (30-as kapucsengő)

Egy kedves kolléganőmnél EMG vizsgálattal carpal tunel szindrómát diagnosztizáltak. A műtéti javaslat ellenére elkezdtem manuálisterápiával kezelni. A történet vége nagyon pozitív lett: nem kellett kés alá feküdnie.

Feltörő kérdések?

Ez a történet elgondolkoztatott és felhozott belőlem sok kérdést, amin együtt gondolkozhatunk:
Van amikor tényleg nincs más megoldás csak a műtét, de

  • Hol van a határ amikor még segíthet a konzervatív célirányos kezelés?
  • Elég, ha csak egy vizsgálati eredményre támaszkodunk?
  • Minden eshetőséget és kapcsolódást figyelembe vettünk?
  • Mennyire kérdőjelezhető meg egy-egy műszeres vizsgálat eredménye? Alapulhat-e ezen egy műtéti javaslat?
  • A megfelelő terápiás irány megválasztásához, megvan-e a szakemberekben a nélkülözhetetlen komplex gondolkodás?
  • Az orvosok el tudják fogadni egy precíz manuálterápiás vizsgálat és kezelés jelentőségét a műszeres vizsgálatokkal szemben?

Az ember egy egységes rendszer

20 éves manuálterápiás tapasztalatom, és azon belül is az utóbbi 10 év craniosacralis, visceralisterápiás, és neuromanipulációs tanulmányaim szerint, ha másként tekintünk az anatómiai képletekre, egyre több összefüggést ismerünk fel.
Ebben az új szemléletben az ember egy egységes rendszer, fizikálisan tetőtől talpig összefüggő rendszerek halmaza, amire az érzelmek és gondolatok nagy hatással vannak. Ezt megértve egy-egy objektív vizsgálati eredménynek is más jelentősége lehet….(lásd: Csukló alagút szindróma )
És akkor most nézzük meg a két szindrómát szakmai szemmel.

A csukló alagút szindróma

A carpal tunel, ahogy a neve is mondja egy csontos, kötőszövetes fallal körülvett alagút az alkar és a kéz csontja között. Alapját a kéztőcsontok képezik, az ízületi tokkal és szalagokkal körbevéve, benne futnak a kézhajlító izmok inai, erek és a Nervus Medianus.
Felülről egy haránt irányú feszes kötőszövetes lemez, az úgynevezett retinaculum borítja. Ez az átjárás biztosítja a kéz és a felső test kapcsolatát.
Különböző mozgásformák ismételt kivitelezése, rossz tartás, túlterhelheti ezt a területet. Gyulladásba jönnek az inak, nyomás alá kerülnek az erek és a Nervus medianus.
Tünetei leginkább a 1-3 ujjak területén:

  • fájdalom,
  • zsibbadás,
  • érzéskiesés,
  • izomgyengeség.

A Nervus Medianus kar legfontosabb idege, a mozgató és érző rostok mellett vegetatív idegrostokat is tartalmaz, ezért a test távolabbi részével is kapcsolatba van.
Ezért is fontos mérlegelni mielőtt a műtéti megoldás mellett döntünk, hogy csak helyileg, csuklónál érintett az ideg, vagy esetleg a lefutása mentén máshol is.

Mellkaskimeneti szindróma

Ez az a terület a nyak és a mellkas között, ahol az erek és az idegek a nyak, mellkas és kar között elágaznak. Cervico-Thoraco-Brachialis (nyaki, -háti, -kar) területnek is hívják.
Szűkebb értelemben a nyak és a vállöv azon területe, ahol a kulcscsont mögött a mm. Scaleni ant és medialis kapcsolódik az I. bordához.
Itt fut az artéria és véna subclavia, és a plexus brachialis (kar-ideg fonat).
Mozgásszervi diszfunkciók miatt az I. borda, a kulcscsont (clavicula) befeszülhet.
A rajtuk tapadó izmok (mm scalenni, m subclavius), vagy a lapockán tapadók (m. pectoralis minor) szintén befeszülhetnek és ebből adódóan az ott futó képletek nyomás alá kerülhetnek.

A fascia a kulcs

A mozgásszervi problémával foglalkozó szakemberek tudják, hogy ezek összefüggnek a rossz tartással, a nem megfelelő terheléssel.
Amiről viszont sokszor ők is elfeledkeznek, hogy ezeket az anatómiai képleteket is kötőszövet veszi körül több rétegben. A fascia rendszer azon része, ami a mellkas felől jön, az ott elhelyezkedő szerveket (szív, tüdő, légcső, vénák, idegek, stb.) körbevevő kötőszöveti elemek folytatásai.
Épp ezért, nagyon sokszor a cervicobrachialis terület feszülése csak következmény, és a feszültség gyökere mélyen a has, mellkas területéről jön.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a plexus brachialis a nyakból kilépő 5-8 idegekből és a felső háti T1 szegmentum idegeiből adódik össze.
Több fonatban összeszedődve, majd idegekre elágazva, különböző területeket idegez be a válltól egészen a kézig, ezért az egész ideg működésére, a nyaki gerinc területének az állapota is hatással van.
Nyomás alá kerülhet az ideg a gerinccsatornából történő kilépése után, de akár a meningeális rendszerben (hártya rendszer, ami védi az agyat és a gerincvelőt) lévő feszülések miatt a gerinccsatornánál.
Ezek után talán könnyebb megérteni, hogy miért nem szabad csak a csukló területére összpontosítani.

A panaszok kialakulhatnak:

  • traumák után,
  • rossz tartás következtében,
  • ismételt túlterhelő mozgások hatására,
  • ha huzamosabb ideig egy helyzetben nyomás éri az ideg valamelyik részét,
  • okozhatják hormonális hatások is (pl. menopausa vagy várandóság).

A tünetek a nyak, tarkó, váll fájdalom, zsibbadás a kar, alkar egész területén, kézfájdalom, zsibbadás, gyengeség lehet, attól függően melyik része kerül nyomás alá.
A tünetek fokozódhatnak amikor szűkülnek a terek az idegek lefutása mentén, a mindennapi tevékenység során, jelentkezhet éjjel is, vagy ébredéskor amikor a feszülések engednek és az ideg saját vérellátása kezdene normalizálódni.
A differenciáldiagnosztika során figyelembe kell venni az összes olyan körülményt, amely potenciálisan a Nervus medianus ideg vagy kapcsolatainak a rendellenességeit okozhatja a brachialis plexusban, a C5-8 ideggyökökben és a központi idegrendszerben.

Terápia

Kezelés konzervatív és műtéti lehet.
A konzervatív kezelés általában gyógytornát, manuálterápiát, gyógyszeres kezelést jelent, esetleg kinesiotapeléssel kiegészítve. Fizikoterápiát is szoktak javasolni.
Tapasztalatom szerint a gyógytorna csak a manuálterápia kiegészítéseként hatásos. A terápia sikeressége a technikák preciz alkalmazásától függ.
A kezelés célja az idegek felszabadítása a külső nyomás alól, és utána a felszabaduló idegek viscoelasztikus tulajdonságnak a helyreállítása, ami normalizálja a nyomást az idegen belül is, és ezzel az ideget ellátó erek, illetve a saját idegei is működni tudnak.
Gyógytornával szükséges az ideg elmozdíthatóságának a fenntartása a körülötte lévő szövetekhez (fascia, izom) képest.
Ezzel a komplex rálátással, a szükséges terápia pontos megválasztásával és kivitelezésével sikeresen gyógyítható volt kolléganőm problémája. Az ő esetéről bővebben lesz szó a következő blogunkban a terapeuta és a páciens szemszögéből is.

írta: Almási Zsófia és Molnár Angéla gyógytornász manuálterapeuta.

Vélemény, hozzászólás

Kategóriák