A Fascia mélységei I. rész

A Fascia mélysége

A Fascia mélységei 1. rész

Manapság egyre többször találkozunk a fascia szóval, szinte napról napra divatosabb téma. Megjelenik a gyógytornában, különféle terápiáknál, edzéseknél, sőt még a jóga világában is egyre több hangsúlyt kap. Nem is véletlenül, mivel a fascia rengeteg funkcióval bír, köztük fizikai és érzelmi memóriával is… Hogy is lehetséges ez? Hamarosan mindent kifejtünk. A rendelőnkben alkalmazott terápiák során, a komplex manuálisterápia kezelések alapját is  a fascia technikák képezik, mert elengedhetetlennek tartjuk a szöveteket mélyebben érintő kezelési irányokat.

A kutatók között nincs egyértelmű „fascia” meghatározás. A tudományos bizonytalanság ellenére azzal viszont mindenki egyetért, hogy a fascia a test minden szerkezetét lefedi, és olyan strukturális folytonosságot teremt, amely minden szövetnek és szervnek formát és funkciót biztosít. A fasciális szövet a testrendszerben mindenütt elterjedt, körbeveszi az izomzatot, szerveket, 3D hártyaként összekapcsolja azokat, körbefonja a véráramot, a csontszövetet, a meningealis, idegi szöveteket, továbbá támaszt nyújt és alakítja azokat. A fascia különböző mélységű, egymástól függő rétegeket hoz létre a bőrtől a periosteumig – azaz csonthártyáig -, szintén háromdimenziós mechano-metabolikus struktúrát alkotva.

A sokoldalú fascia felépítése

Az összetételét tekintve rostokból (kollagén, elasztin), folyadékból, egy tartó vázból (extracelluláris mátrix-fehérjéből és szénhidrátból felépülő hálózat), különböző sejtekből (fibroblast, fibrocyta, myofibroblast, macrofág, zsírsejt, retinaculum sejt stb.), és amorf állományból áll (proteoglycanok, glycoproteinek, ionok, intersticiális folyadék), ami körbe veszi a sejteket és rostokat. Általánosan megkülönböztetünk – bár ez se mindig egységes felosztás a szakemberek között – felületes, mély és viscerális fasciát. Attól függően, hogy hol van és mi a funkciója, változik a fascia elemek elrendeződése és összetétele. A kollagén rostoknak köszönhetően, melyek különbözőképpen rendeződnek a húzásirányoknak megfelelően, a fascia egyszerre rugalmas és ellenálló is a rá ható erőkkel szemben, sőt stabilitást és mozgékonyságot is ad.

Kicsit konkrétabban nézve, a felületes fascia leginkább víz és zsír raktár, nagy a viscoelasztikus képességgel, párnáz, támaszt és szigetel, és körbeveszi a nyirok utakat, ereket és idegeket. Elsősorban ez adja a test formáját és alakját. A mély fascia körbevesz egy-egy izmot, izomrostot. Magas az elasztin tartalma, ami meghatározza a nyújthatóságot és az ellenállóképességet. A viscerális fascia kevésbé nyújtható, mint a felületes fascia, viszont egy állandó szöveti feszüléssel, tónussal kell bírnia, hiszen a szervek helyben tartása a feladata. Ha a tónusa változik, süllyedhetnek a szervek, vagy csökken a mobilitásuk a környező szervekhez, szövetekhez képest.

A pontosabb osztályozások közül, a legelterjedtebb a Tom Myers féle fascia vonal felosztás, ami különböző húzásirányoknak megfelelően követ végig egy-egy fascia vonalat, aszerint, hogy az milyen módon veszi körbe és kapcsolja össze folyamatos mozgásláncba az izmokat. Legyen bármilyen a felosztás, a lényeg az, hogy ez a fajta fasciális folytonosság lehetővé teszi a különböző szövetek által előállított feszültséginformációk megfelelő eloszlását. Ennek köszönhetően a teljes testrendszer egy időben kölcsönhatásba léphet egymással.

Sokkal több, mint kötőszövet: a fascia meglepő kapcsolódásai

Összességében a fascia tehát megengedi a szervek, izmok, erek, idegek egymáshoz képesti csúszását, alkalmazkodik a mechanikai stresszhez – sejt-rost átrendeződésekkel-, és képes rugalmas energiát tárolni és felszabadítani.

A myofascial rendszer nagyon finom, széles, sokoldalú és folyamatosan jelenlévő beidegződéssel rendelkezik, ezért a fascia nem csak a mozgást, hanem az érzelmeket is képes befolyásolni. A myofasciális változások, a posturális-tartási minták – azaz a rossz tartás – eredményeképpen is létre jöhetnek, és így a test megváltozott pozíciója stimulálhatja az érzelmi területeket is. Rengeteg idegvégződésnek köszönhetően, a fascia szövet nagyon alkalmazkodó és szenzitív. A benne lévő sok-sok receptor kapcsolatot teremt a vegetatív idegrendszerrel, és az agytörzsön keresztül kapcsolódik a thalamushoz, majd azon keresztül az agykéreghez. A thalamus az ún. „átkapcsoló” működése révén köti össze a különböző agyi területeket az agykéreggel. A szaglás kivételével minden érzék áthalad rajta, és a fájdalom blokkolásában is elsődleges szerepe van. A limbikus rendszer különböző részeiben történik a fájdalom, érzelmek és félelem feldolgozás. A stresszre adott válaszreakció hormonális szabályozása is ezzel a területtel van összefüggésben. Tehát a fasciális receptorokból befutó információk, és a szinte átláthatatlan idegi kapcsolódások és hormonális reakciók hatására kialakul a fájdalomra és stresszre egy emocionális viselkedési válasz, amely szöveti szinten, a fasciában mind mechanikailag és kémiailag is átrendeződéseket eredményez.

Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mik ezek az átrendeződések, és milyen hatásuk van a teljes test összefüggéseire tekintve. Szeretnénk mélyebben is megérteni mi zajlik le pontosan a kezelések hatására a testben… A folytatásban, a következő blogbejegyzésünkben további mélységeit fogjuk boncolgatni a lenyűgözően izgalmas fascia-nak.

Forrás: National Center for Biotechnology Information

Szerzők: Molnár Angéla és Lelkes Zsófia

Vélemény, hozzászólás

Kategóriák