Andrew Taylor Still az oszteopátia atyja (minden manuális technika alapját az ő munkássága képezi) a 19. században nemcsak a fejfájást és a feszes nyakat kezelte, hanem bizony a járványok idején is dolgozott. Abban az időben ugyanis az orvosoknak nemigen voltak életmentő gyógyszerek a táskájukban. Still a kezével segített. Már az 1917-18-as nagy spanyol influenzajárvány idejéből vannak dokumentumok, amikben leírják, hogy az ilyen jellegű kezelések segítettek a pácienseken.
Sajnos régebbről csak tapasztalati feljegyzések vannak. Az utóbbi 10-15 évben jelentek meg a vizsgálatokkal alátámasztott sikerekről szóló tudományos cikkek. Aki manuálterápiával foglalkozik, tudja, hogy sok mindent még nem tudnak tudományosan alátámasztani (nincsenek olyan vizsgálatok és sok a szubjektív tényező), de nagyon is hatékonyak a kezelések.
A manuális tapintást és érzékelést jól alkalmazó terapeuta megfelelően összeolvadva a szövetekkel, a nélkülözhetetlen anatómia és biomechanikai ismeretekkel célzottan tudja oldani a feszültséget, hat a keringésre és a szimpatikus idegrendszer működésére, ami a fertőzéses kórképeknél is nagyon fontos lehet.
Amikor a szervezet stresszes állapotba kerül ( a fertőzés is az!), az adrenalin aktivitás hatására, a szervek felől az izmokba áramlik a vér, az izmok feszessé vállnak, az elhalt sejtekből toxinok szabadulnak fel, a szervi keringés gyengülésével. Ez a szervezet kimerüléséhez, végső esetben halálhoz vezet.
Épp ezért fontos a keringés, ezen belül is a nyirokkeringés segítése és a szimpatikus-, paraszimpatikus idegrendszer kiegyensúlyozása.
Egy légúti fertőzés esetén a helyzetet nehezíti, hogy a tüdő érintettsége miatt a légzési funkciók csökkennek, a keringés, a nyirokkeringés nem tud megfelelően működni.
Ilyenkor egy manuálterápiás kezelés célja, a feszes izmok, a nem mozgó bordák, a belső szervi működés beindítása, az idegkötegek nyújtása, az immun csatornák felszabadítása, mellyel a keringési akadályok megszűnnek. Egy-egy fogás során a reakció több szinten egyszerre történik. A kezelési javaslat 3 kezelés 2-3 naponta.
A kezelés a vírust nem öli meg, de a tüneteket csökkenti, beindul az öngyógyulási folyamat, hamarabb lábra tud állni és visszatérhet a napi tevékenységéihez a beteg.
Az oszteopata filozófia szerint nagyon fontos a nyirokrendszer megfelelő működése. Egyre több tudományos kutatás hangsúlyozza ennek fontosságát. Ennek megfelelően több technika is van, ami nemcsak indirekt, hanem direkt úton hat a nyirokrendszerre. Azzal, hogy serkentjük a nyirokkeringést, hozzájárulunk az intersticiális tér tisztulásához, gyorsítjuk az immunválaszt, a salak anyagok gyorsabb kiürülését, támogatjuk a szervezetet a diszfunkciók és a betegség elkerülésében.
A nyirokrendszerről dióhéjban
A nyirokrendszer a másodlagos keringési rendszerünk, segíti az extravasculáris homeosztázis fenntartását azzal, hogy folyadékot és anyagi részecskéket szállít a szövetközi térből a véráramba.
Ez egy komplex hálózat, ami nyirokcsatornákból, erekből, kapillárisokból, szövetekből, nyirokcsomókból, és nyirokszervekből áll. Segíti az immunválaszt és a folyadék egyensúlyt. A nyirok mozgását a perifériáról a centrális vénás rendszerbe a nyirok erek falában lévő simaizmok segítik, ami a különböző terek közti nyomáskülönbség hatása alatt áll. A visszafolyást a nyirokrendszerben lévő billentyűk akadályozzák meg. Külsőleg a skeletális izommozgások, bélmotilitás és légzőmozgások segítik a nyirokáramlást.
Két fő nyirok csatornánk van, ami a periféria felől begyűjti nyirkot: a jobb oldali (ductus lyphaticus), és a nagyobb, bal oldali (ductus thoracicus). A v. subclavian keresztül a központi vénás rendszerbe juttatják a nyirkot.
A perifériás nyiroktechnikák segítik ezekbe a csatornákba a visszafolyást és van néhány direkt technika, ami a csatornák kiürülését segítik. Nyirok pumpa technikának (Lymphatic pump technic-LPT) hívják őket. A legfontosabbak a mellkasi nyomás (thoracic pressure), a hasi nyomás (abdominal pressure), láb technika (pedal technic), és a lép működést serkentő technika.
Számos gyakran használt kezelési technika is segíti a nyirok áramlását és a gyógyulási folyamatok serkentését.
Íme néhány teljesség igény enélkül:
- A mellkas bement ízületeinek és szöveteinek lazítása: segíti a v. subclavia és a ductus kapcsolatát.
- A sternocleidomastoideus és scalenus izmok és körülötte lévő fasciák lazítása: segíti a mély és felületes nyaki nyirokcsomók drenázsát.
- Nyaki-háti bordaközi ízületek mobilizálása, segíti a légző mozgásokat.
- T1-T4 háti szegmentek szabad működése különösen fontos a symphaticus ideglánc működéséhez.
- Diaphragma működését javító technikák, direk, indirekt módon.
- Nyakon a C3-C5 idegkilépesek lazítása, N. Phreinicus működésének normalizálása.
- Cranocervicalis dekompresszio, suboccipitalis izmok lazítása keringés javító, segíti a N. Vagus útját, ezzel hatva a paraszimpaticus tónusra.
- A mellkasi mély fasciák lazítása – oldja a feszültségeket a N. Vagus lefutása mentén.
- A lumbális gerinc mozgásának javítása mind ízületesen, mind lágyszöveti kapcsolatai révén támogatja a diaphragma jó működését.
- Koponya membránok lazítása, sinus drenázs technikák, spinalis dura technikák: segítik a liquor keringését, és oldják a durában a feszültséget, ami a jó idegműködéshez szükséges.
- Haránt fascia technikák: a kismedence, mellkas, nyak területén harmonizálja a rendszerek működését.
Írta:
Molnár Angéla gyógytornász-manuálteraputa és Almási Zsófia
Felhasznált cikkek és oldalak(érdemes beleolvasni, belenézni):
https://jaoa.org/article.aspx?articleid=2686433
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3437985/
